Városházpalota

Kisújszállás egyik legszebb középülete a Módl Lajos által tervezett Városháza. Kastélyszerű, neobarokk stílusjegyekkel rendelkező, impozáns épülettömb 1768 m2 beépített alapterületen, körülötte parkkal, szép kertekkel, melyek együttese ma is meghatározó része a városközpont képének. A város vezetői 1897 októberében pályázati felhívást tettek közzé egy új városháza épület tervezésére. A Magyar Mérnök és Építész Egylet köréből választott öttagú bizottság bírálta el a 31 beérkezett pályázatot, melyet a képviselő-testület bizottsága vizsgált felül, végül Módl Lajos budapesti építész „Arte et diligentia” (Művészettel és takarékossággal) című tervét fogadták el. Az építkezés 1899. június 25-én vette kezdetét az épület sarokpontjainak kitűzésével, és 1900. augusztus 15-én ért véget.  Az évek alatt több korszerűsítésen, átalakításon esett át az épület. 1944. október 8-án találat érte, melynek következtében – többek között – a nagyterem és a két középső torony is leégett. A háború utáni időszakban folyamatosak voltak a helyreállítási munkák, a leégett tornyokat egy 2013-as európai uniós pályázat keretében sikerült újjáépíteni. 2014-ben az épület műemléki védelmet kapott. A ma látható későbarokk stílusú épület a település egyik legrégebbi, archaikus formájában megőrződött építészeti alkotása. Az első városháza szűknek bizonyult a 19-20. század fordulóján, így a város pályázatot írt ki egy új épület megtervezésére. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közreműködésével Kisújszállás vezetésének választása a budapesti építész terveire esett. Az építés kivitelezését Reisman Herman és Gros Benő kisvárdai építészek végezték.

Római katolikus templom

A főútra néző klasszicista jegyeket hordozó katolikus templomot 1899-ben szentelték fel, de története természetesen korábban kezdődött. A templom felépítésére Windt István építészmérnökkel kötöttek szerződést. 1899-re fejeződött be a templom építése. Felújítását az 1980-as években végezték el.

Református templom

A város legrégibb épülete, amely a város szívében áll. A templom 1785-1788 között épült, de története már a század első felében elkezdődött. A 2000 férőhelyes, késő barokk és copfstílusú (klasszicista stílusban helyreállított) épület háromhajós. A toronytető Kréter János egri ács munkája volt. 1828-ban villámcsapás következtében leégett a templom, a helyreállítás és átépítés 1830-ban fejeződött be.

Pom Pom térinstalláció

Csukás István legendás mesehőse Pom Pom a Szabadság téri lakótelep emeletes épületei előtt (Kossuth Lajos u. 1.) várja az iskolába igyekvőket Pintér Attila és Rajcsók Attila szobrászművészek installációjában testet öltve, melyet az 1978 és 1981 között készült Pom Pom meséi rajzfilmsorozat mesefigurája ihletett. A művészek nem egy szokványos alkotást hoztak létre, a térinstalláció rozsdamentes krómacélból készült, Pom Pom maga pedig egy négy és fél méteres acéllemezekből álló fán ül. Az alkotás 2016-ban készült el, Csukás István író 80. születésnapja alkalmából.

Piacos fiú szobra

A Piacos fiú szobra Kisújszállás központjában található. Az alkotás Pintér Attila kisújszállási művész munkája. Az alkotó egy XX. század eleji archív fénykép alapján mintázta az egykori kisújszállási piac mezítlábas, megrakott kosarat és kannát cipelő fiúalakját.

Papi Lajos Alkotóház

Az Alkotóház Papi Lajos kisújszállási szobrászművész emlékét és munkásságának egy részét őrzi. Nevét Papi Lajos szobrászművészről kapta, aki ebben az épületben élt és alkotott 1987-ig, haláláig. Itt található műveinek hagyatéka a képzőművészeti gyűjteménye, melynek egy része állandóan megtekinthető az Alkotóház udvarán, valamint a kiállítótermekben. Az épületben látható a kisújszállási Szalma- és Csuhéfonók Baráti Társasága Egyesület egyedülálló Szalmavilág című állandó szalmakiállítása, ahol többek között a Csukás meseszobában szalmából és csuhéból elevenedik meg a népszerű író mesevilága.

Néprajzi Kiállítóterem

A mai Néprajzi Kiállítóterem, a hajdani Morgó csárda 1780-81-ben épült, a gyöngyösi Rabl Károly építőmester tervei alapján, Kisújszállás város megrendelésére. A város nyugati részének legszélső épülete volt, homlokzatával a város központja felé, a református templom felé néz. Az eredeti tervektől már az építés során eltértek, a további funkcióváltozások miatt több, kisebb nagyobb át-(és vissza-) alakítással nyerte el mai állapotát.

Az utcavonaltól távolabb, szabadon álló, téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett, hódfarkú cseréppel borított épület, főhomlokzatának középső szakaszán tornác, két kosáríves nyílással. Az épület alatt, annak teljes hosszán húzódó, dongaboltozatos pince. A déli része kéttraktusos. Íves tornáca és pincelejárata a barokk stílus jegyeit őrzi.

1995 óta, műemlékvédelem alatt áll, műemléki törzsszáma: 10848, azonosítója: 6013, helyrajzi száma: 935

Jelenleg az épületben két kiállítás céljára alkalmas terem található, az egyikében „Kisújszállás népélete” címmel 2010-ben muzeológusok és szakértők közreműködésével új állandó kiállítás készült el. A kiállítás Kisújszállás helytörténetét, történelmét, néprajzát mutatja be tablók, térképek, viseletek és tárgyak segítségével. A másik terem időszaki kiállításoknak ad helyet. Az előtérben Zsoldos István tanár úrra emlékezve, az ő jellemző használati tárgyaiból, illetve munkásságát bemutató tablókból, egy „üdvözlő” kiállítás látható.

Az udvaron álló nyitott szín a járműveknek (kocsi, szekerek, szán) illetve mezőgazdasági eszközöknek (ekék, borona, stb.) ad helyet.

Az épület falán, a tornácon három márványtábla emlékeztet minket, Zsoldos István érdemeire, az 1786-os pacséri kirajzásra, illetve az 1745-ös redemptiora, a redemptus gazdákra.

Kálvin Park

A Kálvin parkban állt valaha a város első emeletes épülete, az 1796-ban épült református fiúiskola, ahol Arany János is segédtanítóskodott. A magyar iskoláztatásnak és a “Nagy Iskolának” itt emléket állító alkotást Czobor Sándor készítette 1996-ban. Az egykori piactéren kis szoborpark alakult ki az elmúlt években. Itt található az 1985-ben Kötöny király unokája címen készült Papi Lajos nőalakja, amely vandálok pusztításának áldozatává vált. Györfi Sándornak köszönhetően 2008 óta ismét látható a ma Kun Madonna néven ismert alkotás. A téren található még Illéssy János nagykunkapitány, Kossuth Lajos, Kisújszállás díszpolgára és Gaál Kálmán, a város egykori polgármesterének bronz mellszobra is.

Csukás emlékfal

A kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület kezdeményezésére 2019-ben avattuk fel azt Csukás-emlékfalat, mellyel Csukás István Kossuth-díjas író, költő egykori szülői házának helyét jelöltük meg a Kossuth utca 30. szám előtti közterületen. Az emlékfalon két tábla látható. Az Oláh László műköves mester által készített gránit emléktábla jelzi ezután az arra járóknak, hogy városunk híres szülötte ezen a helyen töltötte gyermek- és ifjúkorát, Pintér Attila szobrászművész plasztikája pedig magát Csukás Istvánt és az általa teremtett legkedveltebb meseszereplőket ábrázolja bronzba öntve, örök emléket állítva ezzel nekik.

Bocskai-ház

A Bocskai utca 31. szám alatt álló, eredetileg lakóházként használt kis ház 2014 óta a különböző kiállításoknak ad helyet három helyiségében. Az első kiállításra, ezzel együtt a ház megnyitásra 2014. október 10-én került sor. Ide került Paszternák Attila fafaragó néprajzi-kortörténeti gyűjteménye, mely a mai napig megtekinthető.

A ház másik két helyisége változatos időszaki kiállításoknak ad helyet, jelenleg ifj. Papi Lajos által 2022-ben adományozott tárgyakból látható két kiállítás. Az egyik kiállítás a közel 300 db-os fényképezőgép gyűjteményéből, valamint a fotózás eszközeiből, kellékeiből, és ehhez kapcsolódó tárgyakból mutat be válogatást. A másik kiállítás Emlékek a Papi-zugból címmel a Papi család három nemzedékének, id. Papi Lajos, ácsmester, fejfafaragó, sírkőfaragónak, Papi Lajos szobrászművésznek és ifj. Papi Lajos fotográfusnak állít emléket. Hétköznapi, érdekes, különleges, és egyedi tárgyaikból, alkotásaikból, személyes emlékeikből összeállítva idézi meg életüket ez a kiállítás.

Maga az épület egy vályogból épült, háromosztatú, lopott tornácos, nádfedeles lakóház, tornácáról nyílik az egykori konyha, ahol még megtalálható az hajdani szobai búbos kemence tüzelőnyílása, a kamin. A konyhából balra a lakószoba nyílik, sajnos itt már csak a nyomai fedezhetők fel a kemencének, jobbra kis szoba. A tornácról jobbra nyílik a hajdani kamra. Kisújszállás térképein az 1900-as évek legelejétől szerepel, így több mint 120 éves ez az épület. Keskeny udvarán, a házhoz építve disznóólak és tyúkól állnak, és persze távolabb az árnyékszék, a paraszti udvarok egykor elmaradhatatlan diófájának árnyékában.

Bárány-kút

Az Arany János utcán található meleg vizű artézi Bárány-kút gyógyító hatású vizet ad. A kutat 2010-ben építették, amikor az Ifjúsági Szálláshely megépítése miatt eredeti helyétől néhány méterrel távolabb helyezték az eredeti kifolyót. Az áthelyezéssel egy időben a Városvédő és -Szépítő Egyesület több civil szervezet, vállalkozás, magánszemély és települési képviselő összefogásával és támogatásával elkészítette az új közkifolyót, a csónakázótó délkeleti oldalán. A kifolyóra Pintér Attila szobrászművész alkotta meg a bárányfejet, a tetőszerkezetet Köllő Miklós vezetésével erdélyi ácsok készítették. Azóta nemcsak hasznos, hanem esztétikus is környezetével együtt e kút.

Bagaméri szobor

A Vigadó előtt találkozhatunk Bagamérivel, a fagylaltossal. Csukás István Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő fagylaltárus bronzba öntött alakja valós személynek állít emléket: Bagaméri Mihály akkoriban árulta a fagylaltot a múlt század közepén Kisújszálláson, amikor Csukás István a gyermekéveit töltötte itt. Az utcaszobor Pintér Attila alkotása, méltón állít emléket a Csukás István által híressé tett kisújszállási fagylaltosnak, akit a róla fennmaradt egyetlen fotó alapján mintázott meg a szobrászművész. Az alkotást 2013-ban avattuk fel a Vigadó Kulturális Központ előtt.